A Kormányhivatal közléséből kiderül: a nyomvonal meghatározása tekintetében az önkormányzat semmilyen feltételt nem szabhat.
A Közgyűlés többsége november 24-én úgy szavazott hogy az önkormányzat csak akkor támogatja az elkerülő út létesítését, ha az a külső nyomvonalon épül meg. A döntés értelmében, ha a tervtanács a belső nyomvonal mellett dönt, akkor népszavazást kell tartani. Illetve kellene.
A határozatnak ugyanis az égvilágon semmilyen jogi alapja nem volt.
Erre a kellemetlen körülményre a Heves Vármegyei Kormányhivatal mutat rá, amely arra szólítja fel a várost, hogy vonja vissza a közgyűlési határozatot. A beruházás ugyanis “nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúraberuházásnak” számít – írja a lapunk birtokába került törvényességi felhívás.
Ilyen esetekben az adott beruházás megvalósításával összefüggő településrendezési eszköz módosítást az érintett települési önkormányzatnak törvényben előírt kötelessége elvégezni.
Az önkormányzat ezt nem kötheti semmilyen feltételhez, “a nyomvonalszakaszról a tervtanács dönt, annak „elfogadását” illetően az önkormányzatnak nincs hatásköre”
– írják a dokumentumban.
Mielőtt felháborodnánk az ellentmondást nem tűrő utasításon, érdemes egy pillantást vetnünk arra a rendeletre, amelyre a Kormányhivatal hivatkozik. Az elkerülő út megépítését ugyanis 2018-ban nyilvánították nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúraberuházással összefüggő üggyé.
Az állam tehát nem most nem találta ki, hogy a nyomvonalba az önkormányzatnak érdemi beleszólása nem lehet, hanem öt évvel ezelőtt. Vagyis az ügy körüli hangulatkeltéssel és kampánnyal Oroján Sándor fideszes frakcióvezető és a vele együttműködő “ellenzéki” képviselők az első perctől kezdve zsákutcába vezették a jóhiszemű tiltakozókat.
A külső nyomvonal ellen tiltakozó fórumot szerveztek és ők javasolták, illetve szavazták meg az ominózus – mint most kiderült, törvénytelen – közgyűlési határozatot is.
Orojánt és a momentumos Keresztes Zoltánt tavaly az Egert elkerülő autóút “társadalmiasításáért” felelős önkormányzati biztosokká nevezte ki a képviselő-testületi többség. A tisztséggel havi 125.000 forint plusz tiszteletdíj is jár.
Kérdés, hogy az egriek bátor védelmezőinek szerepében fellépő politikusok tisztában voltak-e azzal, hogy amit ígérnek az embereknek, azt jogilag lehetetlen teljesíteni?
Talán éppen ezért tekerték nullára a nyilvánosság előtt oly magas hangerőt akkor, amikor az az utat építő NIF Zrt-vel tárgyalva kellett volna képviselni a külső nyomvonal ügyét?
A városvezetés, illetve Pajtók Gábor országgyűlési képviselő már több alkalommal felhívta a figyelmet, hogy mivel állami beruházásról van szó, a városnak csak nagyon korlátozott mértékben lehet beleszólása a megvalósítás módjába. A polgármester korábban a külső és a belső nyomvonal kombinálásával kidolgozott “hibrid” megoldást javasolt a NIF-nek. Attól azonban óvott, hogy az önkormányzat feltételeket szabjon, vagy, ultimátumot küldjön az útépítő cégnek, mert annak kikényszerítésére nincs jogi lehetőség.
“Oroján és társainak hisztériakeltése egyetlen eredményt ért el: az állam már nem tekint partnerként a városra”
– mutatott rá lapunknak Mirkóczki Ádám. Szerinte félő, hogy a NIF berekeszti az eddigi tárgyalásokat, amelyekre jogilag nem voltak kötelezve, de gesztust kívántak gyakorolni az egriek felé. A törvénytelen közgyűlési határozat után a kormány egyszerűen megteheti, hogy törvényadta jogával élve egyoldalúan dönt a nyomvonalról, és minden más kérdésről.
“Én mindent meg fogok tenni, hogy a felelőtlen politikai kalandorok helyett is helyreállítsam azt a bizalmi viszonyt, amelyet ők önös érdekből, ostoba, rövidlátó módon felrúgtak” – szögezte le a polgármester.
