A politikus hatalmas „győzelemként” számol be az EVAT-os bérleti díjak csökkentéséről. Kár, hogy pártja egy éve ezt még leszavazta.
Jánosi az EVAT Igazgatóságának (IG) tagjaként kezdeményezte, hogy csökkentsék felére a holding tulajdonában álló üzlethelyiségek bérleti díjának felére csökkentését. Az IG javaslatot jóváhagyta, így „az a családi vállalkozó aki az EVAT-tól bérel üzlethelyiséget, kérvényezheti a bérleti díj csökkentését. Elbírálás nincs, aki kérvényezi az automatikusan meg is kapja az 50%-os kedvezményt a téli hónapokra” – írja lelkesen keddi Facebook-posztjában.
Ez egyébként nagyon helyes, az pedig külön örvendetes, hogy agyament konteók és politikai sárdobálás mellett Jánosi ezúttal valamilyen értelmes tevékenységet is végzett az egriektől kapott fizetéséért.
„Meggyőződésem: amit lehet, meg kell tenni a helyi vállalkozók és munkahelyek megmentéséért” – szögezi le határozottan a bejegyzésben a Momentum polgármester-jelöltje. Kár, hogy ez a „meggyőződése” egy évvel ezelőtt volt még messze nem volt ennyire szilárd.
Akkor ugyanis legalább szóvá tette volna, hogy a Közgyűlésben ülő párttársa a Fidesz-frakcióval sokadjára együtt szavazva lehetetlenített el egy ennél jóval jelentősebb kedvezményt.
A testület tavaly novemberi ülésén Mirkóczki Ádám ugyanis azt kezdeményezte, hogy engedjék el az önkormányzati helyiséget bérlő vállalkozások bérleti díját visszamenőlegesen október 1-től december 31-ig. A javaslatot többek közt azzal indokolta: több egri vállalkozó is levélben fordult hozzá, hogy a kialakult egyre komolyabb és súlyosbodó válságra való tekintettel ők is kapjanak olyan kedvezmény, mint amilyet korábban a Senator-ház üzemeltetőjének megítéltek.
A Fidesz-frakciót akkor még vezető Oroján Sándor szerint azonban ez azzal a veszéllyel járna, hogy „precedenst teremt”, Csetneki Attila szerint egyenesen „rossz üzenete” lett volna a bérleti díj elengedésnek. Komlósi Csaba, a „Városért” frakció vezetője (amelyben a Momentum képviselője is helyet foglal) ehhez annyit tudott hozzátenni, hogy levélben kell értesíteni a vállalkozókat, „milyen eljárások vannak, és ez után tudnak foglalkozni az ügyükkel”. Többek közt ilyen eljárás volt – amelyről Oroján is beszélt a közgyűlésen – hogy a bajba került cégeknek vállalni kellett volna azt is, hogy az önkormányzat licitre bocsátja a bérleményüket, s így esetleg mások bérlik ki a helyiséget.
Ennyiben merült ki akkor az egri vállalkozók irányába a közgyűlési többség szolidaritása.
S e tekintetben nem volt kivétel a momentumos Keresztes Zoltán is, aki pontosan ugyanúgy nem szavazta meg a bérleti díjak elengedését, mint „ellenzéki” képviselőcsoportjának többi tagja és a Fidesz-frakció.
Holott akkor legalább olyan nehéz – ha nem nehezebb – gazdasági helyzet volt, mint ma, hiszen az infláció éppen tavaly év végén lőtt ki igazán, és sok bolt, vagy vendéglátóhely még a járvány alatti lezárásokat sem heverte ki.
A fentiek tükrében két verzió lehetséges:
1. Momentumnak egy évre volt szüksége ahhoz, hogy ráébredjenek: válság van, és ez egri munkahelyek sokaságát veszélyezteti.
2. Ezzel pontosan tisztában voltak tavaly is, de a Fidesszel kötött piszkos alku, Oroján utasításainak szervilis teljesítése fontosabb volt, mint a város érdeke.
Magyarul politikai-gazdasági analfabéták, vagy kilóra megvett bábok. Az egriek jövőre dönthetnek róla, akarják-e hogy ilyen figurák vezessék a várost.
