Az 1956. december 12-én eldördült egri sortűz áldozataira emlékeztek az Ötvenhatosok Emlékparkjában.
A megemlékezésen Minczér Gábor alpolgármester elmondta: nekünk, mai magyaroknak, egrieknek tanulnunk kell ezekből a történelmi eseményekből, nem engedhetjük meg, hogy a ilyenek jövőben ismét előfordulhassanak.
Hozzátette: őriznünk, védenünk kell 1956 emlékét, emlékeznünk kell őseinkre és tovább kell vinnünk a szabadság, a hazaszeretet azon fáklyáját, melyet ők gyújtottak számunkra.
1956. november 4-től a város szovjet katonai megszállás alatt állt, a „rendet” köznyelvben csak „pufajkásoknak” hívott karhatalmisták tartották fenn.
A vérengzés már december 11-én megkezdődött, amikor a forradalmi röplapok terjesztése miatt letartóztatott nyomdászok elhurcolását megakadályozni akaró tömegbe lőttek a belvárosban. Ennek az akciónak két halálos áldozata volt.
Másnap nagy tüntetés alakult ki a Széchenyi utcában.
A tömeg feloszlatására érkező karhatalmisták közé valaki egy almacsutkát dobott. A válasz gépfegyversorozat volt, amely a kutatások jelenlegi állása szerint 6 ember életét követelte 19-en pedig megsebesültek.
A sortűz ügyében 1994-ben emelt vádat a Fővárosi Főügyészség öt személlyel szemben emberiség elleni bűntett miatt. Az 1998-ban lezárult eljárás során végül egyetlen elmarasztaló ítélet sem született, mert egyik vádlottra sem sikerült egyértelműen rábizonyítani, hogy részt vett a vérengzésben.
