Egy egri vélemény a megújult Lenkey-ház körüli mocskolódásokról.
Múlt hétvégén átadták a felújított a Szabadság házaként újjászületett Lenkey-házat. Az ünnepséget egri kisdiákok műsora, rézfúvósok és hagyományőrzők felvonulása tette felemelővé.
Beszédet mondott a korszak egyik legkiválóbb magyar kutatója, prof. Dr. Hermann Róbert és Lenkey Péter, a Lenkey Társaság Kulturális Örökség Egyesületének elnöke, a legendás honvéd tábornok leszármazottja is.
Sajnos azonban akadtak olyanok is, akik az évtizedek óta méltatlan állapotban levő műemlék épület megújulását is olcsó politikai áskálódásra próbálták felhasználni. Az Eger történelmi örökégére fittyet hányó fanyalgókat az „Egri bennfentes” Facebook-csoportban Molnár Gabriella tette alaposan helyre. A bejegyzést a szerző engedélyével teljes terjedelmében közöljük.
„Amikor elkészül valami, amit régen vársz, illetve régen vár az egész város…. finomítsunk: a város tisztességes polgárainak nagy része…, és felsóhajthatsz: Igen, végre, végre! Megszépülve, méltó módon helyrehozva egy hős legenda háza….
Nem csúfoskodik tovább a Széchenyi és Kovács János utca sarkán a régi, romos épület, amit romos korában sokan szóvá tettek, többen írták meg elégedetlenségüket az akkori vezetésnek, hogy szégyelljük magunkat, amikor idegenek idejönnek a városba, és a minden évben ünnepelt szabadságeszme vezéralakjának meglátják a házát, nos meg lesz, megvolt a véleményük rólunk….
Már az előző vezető időszakában felmerült, hogy úgymond sokat kérnek a tulajdonosok, és folyamatosan odázták el az ügy rendbetételét.
A jelenlegi vezetés viszont közösen pályázott a Vármúzeummal, és meg is nyerték a pályázatot, így elkezdődtek és a közelmúltban be is fejeződtek a ház felújításának munkálatai. Az eredmény remélhetőleg a város nagyobbik felének tetszik.
Vélhetően, hiszen azért akadnak látens ragadozók, akik kihulltak a köztisztviselőségből, remélhetőleg kihullanak a választások alkalmával is a kerületükből, és olyan mindenre elszánt koponyák, akik (lehet, hogy magukból indulnak ki???) ebben az ügyben máris tolvajt kiáltottak….
Elég mélyen ismerve a korrupció gyakorlatát, még százalékban is kifejezik, ebből a több mint négyszázmilliós rekonstrukciós költségből mennyi masírozik a jelenlegi városvezetők zsebébe…..
Kérdezhetnénk: Az kiált tolvajt, aki lop, vagy lopott? Persze sunnyognak a háttérben a bujtogatók, és felbiztatnak egy ugri-bugri folyton elégedetlenkedő önjelölt képviselőjelöltet, hogy ugyan rágalmazza már meg a városvezetőket, piszkoljon be mindent és mindenkit, sértse meg a Lenkey-családot, és mindazok lelkivilágát, akik őszintén örvendtek a Lenkey-ház rendbehozatalának!
Na mármost adódik a kérdés: hogy meri valaki vállalni annak az ódiumát, hogy ex chatedra megrágalmazza a városvezetőket, és a vármúzeum igazgatóját, bűncselekménnyel, zsebredolgozással megvádolva őket? Mit tud? Vagy mit tudnak azok, akik bedobták a mélyvízbe és lapítanak a háttérben? Egyet biztos: ismerhetik a gyakorlatból a korrupció működését, ha ilyen biztosak a dolgukban…Vagyis megint itt a jól ismert közmondás kérdőjellel:
Netán az, azok kiáltanak tolvajt, akik lopnak, vagy már túl vannak rajta?
Ugri-bugrinak privátban is megírtam, ha kiszagolt valami bűncselekménygyanús tényt, akkor forduljon bírósághoz.. de egy normális ember azt is tudja, addig nem vádaskodik nyilvánosan, amíg ki nem derül az igazság! Mert ha netalán lyukraszaladt szegény a hamis informátorok „jóvoltából”, akkor bizony a bumeráng visszaüt keményen….Bűncselekménnyel vádolni másokat és ezt a perek befejezése előtt nagy nyilvánosság előtt közhírré tenni, kiharsogni, egyenlő a rágalmazás, hamis vád tényállásával. Hamis vád esetén a vádaskodót ítélik el, mert az echte bűncselekmény.
Mivel van egy nagyon keserű szájíze a jószándékú embereknek, hogy már a megnyitó után ünneprontást kellett elszenvednünk, kíváncsian várjuk a fejleményeket. Kinek lesz igaza?
Ha a városvezetők tudják, biztosak abban, hogy tisztességesen jártak el, hozzájuk semmiféle zsebrejátszás nem tapad, akkor együtt a másik pályázó féllel indítsanak ellenpert ünneprontó ugri-bugri ellen, s ha az nem tudja bebizonyítani a kikürtölt igazságait, akkor kapja meg, amit megérdemel!
Egy biztos: ilyen helyzetben jobb ha meg se próbál indulni a választáson!
Rossz kedvvel írtam le mindezt, mert roppant zavart az elmúlt öt év alja, alpári közgyűlési gyakorlata, bizonyos pozícióhajhász képviselők harsogó gonoszsága, a döntéshelyzetek megbénítása.
Most az I betűre a pontot éppen azok teszik rá, akiktől szívesen megkérdezném: hol a nyavalyában voltak akkor, amikor a belvárosi rekonstrukciós elszámolások zajlottak? Amikor egyre feljebb lett srófolva a munkálatok költsége, miközben szlovák munkások, a leggyatrább kövekkel rakták ki a tereket. Vagy megszületett egy olyan parkolóház, aminek létrehozása körül bűzlik minden!!!?
Miért csak éppen most kaptak a fejükhöz? Megmondom én:
azok a hirtelen összeállt egyesületek, amelybe beletömörülnek a pártjaikból kirúgott, és sehová nem kellő alakok, természetesen Eger városának a nevét különféle formában a zászlajukra tűzve, nos ezek akarnak ismét hatalomba kerülni, hogy a majd teljesen erodálódott egri közéletet tovább fertőzzék, a kulturális életet, intézményrendszert teljesen szakadékba vezessék, és annullálják a közgyűlési morált is.
Persze ismerik a karrieristák alaptörvényét jól: taposs, gázolj át mindenen és mindenkin, ha nem tudod másként legyőzni, keltsd rossz hírét, kend be sárral úgy, hogy azt soha ne moshassa le magáról! Ehhez kellenek ilyen önként vállalkozó ugri-bugri előretolt bástyák, akik annyira vágynak már a képviselőségre, hogy elmennek a falig, sőt át is mennek lassan rajta…
Ej, ha tudnák, hogy a józan gondolkodású, városát szerető egriek számára ez mennyire visszataszító!”
