A forradalmi események híre néhány nap múlva Egerbe is megérkezett, és itt is nagy tömegeket mozgatott meg. A város adta a szabadságharc egyik legendás tábornokát is.
pesti eseményekkel március 18-án ismerkedhettek meg az egriek, amikor Gáhy József városi főbíró felolvasta a 12 pontot. Másnapra összehívták a Közgyűlést „az Isten szabad ege alá”, a Városháza előtti térre, ahol több ezer ember gyűlt össze. A testület támogatásáról biztosította a pesti forradalmi vívmányokat. A cenzúra eltörlését azonnal át is ültették a gyakorlatba:
küldöttséget menesztettek a helyileg illetékes cenzornak, hogy közöljék vele: munkája feleslegessé vált.
Március 25-re elrendelték a város kivilágítását és hálaadó szentmisét tartottak annak örömére, hogy Batthyány Lajos felelős miniszterelnök lett.
„Ama nagy diadal, mellyet több századok óta hasztalan törekedett a Nemzet kivívni, jelenleg a legbékésebb úton kivíva létezne”
– örökítették meg a közgyűlási határozatban.
Egerben is létrehozták a Nemzetőrséget, méghozzá kihangsúlyozva a törvény előtti egyenlőség elvét: a testület tagjainak kötelessége volt „minden rendetlenkedőt rend, és rang különbség nélkül, felszóllitani, s rendre utasitani”.
Az igazi 80 huszár
Eger adta a szabadságharc egyik legendás tábornokát, Lenkey Jánost is, aki a városban született. Huszártisztként 1848 tavaszán Galíciában állomásozott, ahol májusban vérbe fojtották a lengyel nemzeti mozgalmat.
Lenkey elítélte a brutális önkényt, így május 30-án az általa vezetett századdal kalandos körülmények között átszökött Magyarországra.
Ez a történet ihlette Sára Sándor „80 huszár” című 1978-as filmklasszikusát is – igaz, a valóságban a magyar katonák hazajutottak, és harcoltak is a szabadságharcban.
Mivel szökésük hivatalosan katonai bűncselekménynek számított, így papíron „büntetésül” a szerb felkelők ellen felállított seregbe osztották be őket. Lenkey azonban olyan kiválóan teljesített, hogy előléptették ezredessé.
Pontosan egy évvel a forradalom kitörése után 1849. március 15-én léptették elő tábornokká. A császáriak által körbezárt komáromi erőd parancsnokává nevezték ki, ahová kalandos úton, az ostromgyűrűn át jutott be. A várat több mint egy hónapig az ő vezetésével sikeresen védték, holott huszártisztként ilyen feladattal még soha nem szembesült korábban.
A szabadságharc leverése után valószínűleg ő is az aradi vértanúk sorsára jutott volna, ám a fogságban idegrendszere összeomlott, így „elmezavar” miatt perét felfüggesztették. Mentális állapotának romlásával egészsége is megrendült, s 1850 február 14-én az aradi várbörtönben elhunyt.
Haynau elvakult gyűlöletét jól mutatja, hogy családjának nem engedélyezte tisztességes eltemetését, parancsa szerint az akasztófák tövében kellett volna elföldeni. A koporsót azonban galíciai lengyel származású katonák kísérték, akik nem voltak hajlandóak végrehajtani az embertelen utasítást, s a katonatemetőben helyezték végső nyugalomra. Hamvait 1930-ban hozták haza Egerbe.
A tábornok régóta méltatlan állapotban levő szülőháza idén 400 millió forintból újul meg. A teljes körű felújításnak köszönhetően emlékszobát, kiállítóteret, rendezvényteret, interpretációs helyszínt és múzeumpedagógiai foglalkoztató tereket hoznak létre.
