A testületnek arról kellett volna határozni, hogy az önkormányzat folyószámláját a jövőben melyik banknál vezessék.
Ezt a józan gondolkodás szerint egyszerű gazdasági kérdést sikerült politikai cirkusszá változtatni.
A számlavezetésre kiírt versenyeljáráson három pénzintézet indult. Ebből egy érvénytelen pályázatot adott be, a két érvényes pályázó az eddigi partner, a Raiffeisen Bank és az MBH Bank volt. Közülük az utóbbi ajánlata volt a kedvezőbb, így az eljárást ők nyerték.
Az MBH magasabb kamatot biztosít, így a város mintegy 100 millió forinttal járna jobban.
A Közgyűlésnek ennek nyomán egyértelműen ezt a bankot kellett volna megbíznia két évre a számlavezetéssel.
A képviselők többsége azonban nem így döntött.
Többen kritizálták a döntési szempontokat, mert azok között szerepelt, hogy az adott pénzintézet magyar tulajdonú-e, illetve hány automatát kíván üzemeltetni Egerben.
Mikróczki Ádám rámutatott: ha ezt a két kritériumot kivennék a kiírásból, akkor is az MBH ajánlata lenne jobb, és akkor is 100 milliót nyerne rajta a város.
Keresztes Zoltán azt a (törvényesség szempontjából erősen megkérdőjelezhető) „megoldást” javasolta, hogy a lezajlott versenyeztetési eljárás eredményét egyszerűen dobják kukába, és az önkormányzat a Raiffeisen Bankkal kössön szerződést. Ezt a testület elutasította.
A pályázat lefolytatásával elégedetlen volt a Fidesz-frakció is, így világossá vált, hogy a döntéshez szükséges többség nem lesz meg.
A Közgyűlés végül egyhangúlag úgy döntött, hogy az önkormányzat számlavezetésére új pályázatot írnak ki, amelynek feltételrendszerét egy héten belül megalkotja az illetékes bizottság.
