Rendőrökre támadtak egy letartózatás közben, íme a történet háttere.
A közelmúltban nagy visszhangot váltott ki egy Szalában lezajlott, dulakodásba torkolló rendőri intézkedésről készült felvétel. A történteknek Tompos Ádám, a Magyar Hang újságírója járt utána.
A balhé a Verőszala utcában történt, amikor a rendőrök letartóztatták egy bűncselekmény gyanúsítottját. A helyiek egy része védelmébe vette a férfit, szidalmazták és rángatták az egyenruhásokat. Az ügy kapcsán a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészségen hivatalos személy elleni erőszak bűntette miatt nyomoznak.
Egerben is jó a hangulat.
Posted by PRESSiO on Wednesday, August 2, 2023
A lap megkereste a Központi Nyomozó Főügyészséghez fordult, hogy megtudakolja: miért vonultak ki a helyszínre, a dulakodást követően hány személyt állítottak elő,történt-e személyi sérülés, és hogy kért-e, kapott-e erősítést a helyszínre vonuló rendőri egység? Ám a hevesi rendőrök szóvivője kérdéseikre azt írta: forduljanak a Központi Nyomozó Főügyészséghez, ott azonban azt közölték: „azon kérdéseinek megválaszolására, mely a rendőri alapintézkedést érinti, a Heves Vármegyei Rendőr-főkapitányság jogosult”.
Miután a hatósági kör így bezárult, a Magyar Hang riportere a helyszínen igyekezett minél többet megtudni a történtekről. Az egyik helyi lakostól megtudta:
“tűntek itt el láncfűrészek, azért jöttek a rendőrök, és meg is találták, akinél kikötöttek. A többiek meg még védelmezték is.”
Farkas Jánosné Anna megjegyezte azt is: “Ne értsen félre, de én azt mondom, hogy aki lopott, tartsa a hátát, ne bújjon a család mögé”.
Farkas Attila alpolgármester a lapnak nyilatkozva rámutatott: az egri Szala három utcája nem homogén közösség.
“Intervenciópárti vagyok, de látni kell, hogy a helyiek nélkül nem működik a cselekvés”
– szögezte le. Hozzátette: évente 20–25 tonna szemetet szednek össze a városrészben, és a kamerarendszernek köszönhetően meg is találják, kik szórják el a hulladékot. Ez pedig megmutatja, mi az egyik oka annak, hogy nagyon nehéz küzdenie a városvezetésnek és a helyi, Szaláért Tevők Csoportja nevű civil kezdeményezésnek: sokszor például helyi doktoroknak és vállalkozóknak címzett levelek kerülnek ki a patak medréből. Így pedig hiába az infrastruktúra és a közművek rendbetétele, vagy az egybefüggő aszfaltburkolat, esetleg a közösségi ház teljes felújítása: egyrészt kevés a szemléletváltoztatáshoz, másrészt szerepet játszik az alacsony ingatlanárak létrejöttében, ami miatt olyanok költöznek be, akik aztán később nem tartják be az alapvető társadalmi normákat.
Ez egy társadalmi jelenség, ez nem a cigányságról szól. Ez egy összetett jelenség, amiben a többségi társadalom is benne van
– mondta el a lapnak Hadnagy József, az Eszterházy Károly Egyetem Szociálpedagógiai Tanszékének vezetője, aki szintén megemlíti a doktorok szemetét. Hangsúlyozta a Szala változatosságát, ugyanakkor a helyi közösség összetartását is.
“Egy közösség, ha zárt, akkor kiállnak egymásért az emberek. Sajnálatos, hogy ez a fajta összetartás ilyen apropóból vált látványossá” – utal a rendőrökkel való összecsapásra. Mert szerinte lehetne arra építeni, hogy összefognak egy közösségben, hogy kitartanak a másik mellett, de ez most rossz irányba indult – tette hozzá.
Ezzel együtt úgy látja, ötéves munkájuk nem volt eredménytelen.
“Akik most drogterjesztők, azok másfél éve nem voltak azok. Ez pedig azért van, mert ki tudta tolni magából a közösség azokat, akiknek az életmódját helytelenítették”
– mutat rá.
Lehet, hogy jött más, és átvette a díler helyét, de akkor is van a közösségnek egy része, amelyik nem adja fel. Jönnek az újabb viskókba az újabb kábítószerárusok, de nem adják fel, csinálják tovább: feljelentést tesznek például, vagy beszélnek róla a közösségi házunkban. Ugyanígy nem adják fel, ha újabb szemétrakás jelenik meg, azon lesznek, hogy azt is el kell tüntetni a Szalából – mondta el Hadnagy.
Hadnagy komoly lehetőséget lát abban, hogy a szalai közösség képessé vált arra, hogy saját alapítványt hozzon létre, és hogy a környékbeli gyerekek közül többeket egyetemisták korrepetálnak. Így erős szövedék alakul ki, és meglesz az esélye annak, hogy a telepi fiatalok megérintődjenek, és a felsőoktatásban akarjanak részt venni – mutat rá a szakember.
De persze a legfontosabb kérdés a gyerekek esetében az, hogy az iskolai lemorzsolódást csökkentsük. Meg kell akadályozni, hogy bukni, kimaradni kezdjenek, hogy aztán néhány év múlva azt az életutat járják be, mint a szüleik – hangsúlyozza Hadnagy József.
(Képünk illusztráció)
