A Pyrker téren, az országzászlónál vasárnap délután politikai és civil szervezetek, oktatási intézmények képviselői emlékeztek a békediktátum aláírásának évfordulójára.
Idén 103 éve, június 4-én a írták alá az első világháborút lezáró trianoni békediktátumot, melynek értelmében Magyarország területét 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakosságát 18,2 millióról 7,6 millióra csökkentették, mellyel mintegy 3,2 millió magyar került idegen uralom alá.
Az elcsatolt területeken élő magyarság az elmúlt évszázadban számtalan jogtiprást és atrocitást szenvedett el, a 2. világháború végén pedig Felvidéken, Erdélyben, Kárpátalján és Délvidéken is valóságos népirtás zajlott nemzettársainkkal szemben.
Június 4-ét az Országgyűlés 2010-ben nyilvánította a Nemzeti Összetartozás Napjává.
Sokan ünnepként gondolnak erre a napra, én viszont úgy tekintek június 4-re, mint a magyarság történelmének egyik legtragikusabb gyásznapjára
– szögezte le Mirkóczki Ádám.
Hozzátette: 103 év történelmi távlatában kisebb csoda, hogy ma még mindig a magyar a legtöbb ember által beszélt nyelv a Kárpát-medencében. Ez mindenképpen dícséri a magyar géniuszt, a magyar gerincet, tartást és ha úgy tetszik, alázatot.
Az a hit, ami megtartotta a magyarságot Erdélyben, Felvidéken, Délvidéken, Kárpátalján, példaként szolgál számunkra is. Sem diktatúra, sem politikai ármánykodás, sem gazdasági, katonai, vagy egyéb elnyomatás nem tudta ezt megtörni – mondta a polgármester.
Kiemelte: az összetartozás egy fontos szó, főleg ha tettekben is megmutatkozik annak jelentése, de még fontosabb a magyarnak magyarral szembeni felelősségvállalása.
A 103 évnek üzennie kell a mai fiataloknak: nincs jövő összetartás nélkül
– fogalmazott Mirkóczki Ádám.
Az Egri Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium diákjainak és a Lajtha László Néptáncegyüttes ünnepi műsorát követően a résztvevők elhelyezték koszorúikat az emlékműnél.
