A Gárdonyi Géza Színházról készült ÁSZ-jelentés is terítékre került a Közgyűlésben.
Az Állami Számvevőszék az intézmény gazdálkodását, anyagi helyzetét vette górcső alá.
A dokumentum rámutat: a színház gazdálkodásával súlyos gondok vannak.
A Közgyűlés csütörtöki ülésén kiderült: a jelentésben az önkormányzat és az intézmény gyakorlatát is több ponton kritizálták. Ám a város részéről a rendellenességek vagy egyszeri esetek voltak, vagy kijavították őket, a színházban viszont rendszerszintű gondok vannak, amelyeken a mai napig nem változtattak.
Fény derült arra is: a Blaskó Balázs igazgató által mantraszerűen emlegetett „százmilliós elvonás” legenda csupán. A világjárvány idején, 2021-ben a – számtalan más településhez hasonlóan – drámaian súlyos és bizonytalan pénzügyi helyzetbe került önkormányzat nem tudta időben biztosítani a színháznak járó támogatási összeget. Mivel hiába fordultak segítségért az illetékes minisztériumhoz, a pénzt csak az esztendő végén tudták átutalni. Csakhogy a színház ettől függetlenül is vállalhatott volna év közben ennek az összegnek a terhére a kötelezettségeket, hiszen arról szó sem volt, hogy nem kapják meg a támogatást, vagyis a gazdálkodásukat ez érdemben nem korlátozta.
Sok kiadás, kevés bevétel
Az ÁSZ-jelentés világossá teszi: egészen más az igazi gond a teátrummal. A Számvevőszék szakemberei rámutatnak: a színház költségvetésében évről évre csökkent a saját bevételek aránya.
Persze ezt könnyű lenne a pandémiára, majd a gazdasági válságra és az inflációra fogni. Ezeknek nyilván komoly szerepe van a nehéz helyzet kialakulásában, ám ezek a körülmények az ország összes hasonló intézményét sújtották és sújtják ma is. Az egri teátrum viszont köztük is kiemelkedően rosszul teljesít.
Ezt onnan tudhatjuk, hogy az ÁSZ a Gárdonyi Színház gazdálkodását összehasonlította négy másik színházéval.
Kiderült, hogy az intézmény egy foglalkoztatottra eső működési költségvetési bevétele (vagyis, ami a jegy-és bérleteladásokból, illetve más gazdasági tevékenységből fakad) tavaly a másik négy színház átlagának 40 százalékát sem éri el.
„Ezen hatékonysági mutató jelzi a Színház önfenntartó, bevételtermelő képességének a másik négy színházhoz mért alacsonyabb szintjét.” – szögezi le az Állami Számvevőszék.
Még súlyosabb a helyzet, ha a kiadásokat vizsgáljuk meg közelebbről.
Az egy nézőre jutó kiadás 2022-ben a 2019-es állapothoz viszonyítva 121 százalékkal (!) nőtt.
Kétségtelen tény, hogy az elmúlt másfél évben alaposan meglódult az infláció, de ilyen mértékű pénzromlás szerencsére azért megközelítőleg sem volt. Nem véletlen, hogy az egyébként meglehetősen visszafogottan fogalmazó számvevőszéki szakemberek sem állták meg, hogy ne jegyezzék meg a jelentésben: „A változások szakmai okainak értékelése, valamint a jegyárak és a bevételnövelés lehetőségeinek feltárása célszerű lehet a Színház önfinanszírozási képességének javításához.”
Ez kissé kevésbé udvariasan, de tömörebben és lényegre törőbben úgy foglalható össze:
A színház más teátrumokhoz képest is nagyon kevés bevételt termel, miközben nagyon sok pénzt költ.
Erre mutatott rá a Közgyűlésben Mirkóczki Zita, a kultúráért felelős bizottság elnöke is, aki szerint az intézménynek túl sok alkalmazottja van, de túl kevés előadást tartanak, a jegy-és bérleteladások pontos adatait pedig nem ismerjük. Rámutatott: az önkormányzattól kapott támogatást több mint 90 százalékát elviszik a bérek, így nyilvánvaló, hogy ez a működés ilyen kevés saját bevétel mellett fenntarthatatlan.
Mirkóczki Ádám felvetette, hogy a színház váljon ismét (ahogyan 2012 előtt volt) önállóan gazdálkodó szervezetté, amely minden évben egy összegben megkapja a várostól a támogatást, és aztán azzal saját hatáskörében, saját belátása szerint rendelkezik, teljes körű felelősséget vállalva.
Úgy tűnik azonban, hogy Blaskó Balázsnak éppen ez utóbbi nem volna az ínyére. Ugyanis a közgyűlésen felszólalva csípőből utasította vissza ezt a lehetőséget – amely után egyébként a legtöbb intézményvezető boldogan kapkodna.
Csakhogy a direktornak a jelek szerint az egriek pénze kéne, az ezzel járó felelősség azonban nem.
Ám ez sajnos szükségszerű velejárója annak a pozíciónak, amelyhez Blaskó annyira ragaszkodik. Természetesen teljesen érthető, ha valaki nem akarja, vagy tudja vállalni ezt a súlyt a vállán. Felelősség nélkül viszont nem, hogy színházat, de targoncát se lehet vezetni.
Csak akkor a kormányba sem kell ennyire kapaszkodni.
