A Városháza dísztermében 16 újonnan elválasztott negyedmester tett ünnepélyes esküt és ölthette magára a százráncú köpenyt.
Mirkóczki Ádám polgármester elmondta: városunkban büszkék lehetünk a lokálpatriotizmusunkra, melynek köszönhetően rengeteg civil szervezet szerveződik és működik.
Kiemelte, közülük a legkülönlegesebb feladatot a Fertálymesteri Testület veszi a hátára, hiszen munkájával sok-sok generáció előtt tiszteleg, akik napról napra, évről évre e százráncú köpenyben vitték előre a város társadalmi, tudományos és gazdasági életét.
Hozzátette: a hagyományok ápolása mellett manapság kifejezetten nehéz küldetést is magáénak vall ez a testület: a közösségszervezést és a szolidaritást.
Az avatási ünnepség a hagyományoknak megfelelően bállal zárul az Egri Lokálpatrióta Egylet szervezésében.
Magyarországon a 18. században elterjedt fertálymesterség Egerben maradt fenn a legtovább, egészen 1950-ig.
A poszt a török kiűzése után született meg, amikor a csaknem egy évszázados idegen megszállás után újjászülető város négy negyedre osztották fel, ezeket hóstyáknak nevezték el, élükre pedig a fertálymesterek kerültek.
A tisztséget csak erkölcsileg feddhetetlen tősgyökeres egri polgárok tölthették be. Megbízatásukat egy évig töltötték be, feladatuk a rend fenntartása és az adott városrész érdekeinek képviselete volt. 1711 óta mintegy 2700 fertálymester nevét ismerjük.
Az intézményt 1950-ben, a tradíciókat „meghaladottnak” tartó kommunista diktatúra törölte el. Négy és fél évtizednyi szünet után 1996-ban avattak újra fertálymestereket.
